Komoly erősítést jelentett be a DVSC a múlt héten, miután leigazolta Horváth Krisztofert. A 20 esztendős, U21-es válogatottban is bemutatkozott támadó fiatal kora ellenére már három olasz élvonalbeli mérkőzésen is pályára lépett, a Szegeden játékosaként pedig 31 gólban vállalt szerepet a 2021/2022-es NB II-es szezonban. A Loki új igazolása már be is mutatkozott az élvonalban, a DVSC-Vasas bajnoki mérkőzésen 45 percet töltött a pályán. Közel állt a gólhoz és a gólpasszhoz is, de hol egy védő, hol a kapufa szólt közbe.

– Nagyon jól éreztem magam a pályán. Fantasztikus hangulat uralkodott a Nagyerdei Stadionban, nagy élmény volt épp a szurkolók felé támadni. Azt gondolom, végigtámadtuk a mérkőzést, és komoly lehetőségeink is voltak, de sajnos ez most csak egy pontra volt elég. Bízom benne, a következő találkozókon már góllal is tudom segíteni a társakat, akik egyébként rögtön befogadtak, így gyorsan és könnyen ment a beilleszkedés.  

Kanyarodjunk egy picit vissza a pályafutásod kezdetére. Zalaegerszegen kezdtél el futballozni, majd néhány évvel később Olaszországig vezetett az utad, és három mérkőzésen a Serie A-ban is pályára léptél…

– 16 éves voltam, amikor jött egy megkeresés a Spaltól. Mindenben megegyeztünk, így légiósnak álltam, viszont mivel akkor még nem beszéltem semmilyen idegen nyelvet, nehéz volt az eleje. A csapattársaim sokat segítettek, így ahogy telt az idő, egyre jobban éreztem magam, és a játék is jól ment. Talán ennek is köszönhető, hogy pályára léphettem három olasz élvonalbeli összecsapáson. Egy Torino, Verona és Fiorentina jellegű gárda ellen hatalmas megtiszteltetés játszani, főleg úgy, hogy mindössze 17 éves voltam. Mondanom sem kell, teljesen más volt, mint az utánpótlás foci, technikailag és ritmusban is tartanom kellett a lépést.

Olaszországból az NB II-es Szeged együtteséhez kerültél, ahol hihetetlen szezont produkáltál, a csapat több mint 30 góljában vállaltál szerepet. Mitől ment ennyire jól a játék?

– Talán attól, hogy ott is nagyon jól éreztem magam, és maximálisan be tudtam illeszkedni. Az is fontos tényező volt, hogy remekül megértettük egymást a vezetőedzővel. Szabadon játszhattam, elsősorban ennek köszönhető, hogy ilyen eredményes szezont produkáltam. Egyébként ez a jellemző rám. Persze van, amikor ezeket alkalmazom, de nem szeretem a sablonos passzokat. Élvezem a futballt, ezért szeretek extra megoldásokat választani, de ez ösztönösen bennem van.

Szeged után ismét Olaszország, mégpedig a Torino következett. Remek felkészülést tudhattál magad mögött, mégis a váltás mellett döntöttél. Mi volt az oka?

– Egyelőre nem állok készen a Serie A-ra. Fiatal játékosként természetesen nekem is az a célom, hogy minél több perc legyen a lábamban, így a játéklehetőség miatt váltottam. Több megkeresésem is volt, de végül a Lokira esett a választásom.

Az U21-es válogatottban már bemutatkoztál, hogy gondolod, idén szóba kerülhet a neved Marco Rossinál is?  

– Ennyire nem gondolkozom előre, de nagyon bízom benne. A DVSC labdarúgója vagyok, mint említettem, jelenleg az a célom, hogy minél többet játsszak. Csakúgy, mint Szegeden, itt is gólokkal és gólpasszokkal szeretném segíteni a gárdát, aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.