DVSC signed the Ukrainian Vyacheslav Kulbachuk. The 20-year-old defender started playing football in Odessa, then in 2022, he signed for Budapest Honvéd. After the U19 team, he was part of the second team squad, playing in 22 matches in the third-division. He also made 12 appearances for the first team of Honvéd.
In February 2025, he signed for the Lithuanian FC Dziugas Telsiai. From now on, he will be fighting for the success of DVSC. Welcome to Loki, Vyascheslav!
DVSC signed the 4-time capped Venezuelan Josua Mejías. The 28-year-old, 185 cm tall central defender spent the last season at the Greek first-division Kallithea, playing in 24 matches and providing 1 assist.
Josua Mejías joined the Spanish Leganés at a very young age, just 19. During his time there, he was loaned out to several clubs, including FC Cartagena, Gimnàstic, Atlético Madrid B and Málaga. In 2021, he was signed by the Israeli top-flight club Beitar Jerusalem and two years later he moved to Greece.
Over the years, he gained experience in the Israeli and Greek first divisions, as well as in the Spanish second division with Málaga. He has also made 11 appearances for Venezuela’s U20 national team and has been capped 4 times for the senior national team. Welcome to Loki!
DVSC signed the Spanish Adrián Guerrero. The 27-year-old left-back arrived in Debrecen with significant international experience, having played 112 Swiss first-division, 2 Spanish top-league, 13 Spanish second-division and 6 Europa League matches.
Adrián Guerrero was raised at FC Barcelona’s academy and after playing for second-division Reus, he was signed by Valencia and made his debut in La Liga. His path led to Lugano in Switzerland, where he became a regular player. Then, he signed for FC Zürich and won the Swiss championship, helping the team with goals and assists.
In 2024, he continued his career in the second-division Tenerife. Now, he can show his skills at DVSC. Welcome to Loki!
DVSC signed the French Julien Dacosta. The 29-year-old, 181 cm tall player can be deployed primarily as a full-back and has extensive international experience. Julien Dacosta has recently played at the French Sochaux and he was raised at Marseille at a young age. During his career, he has played for French teams, such as Chamois Niort and Nancy as well as the English Coventry, Shrewsbury and the Portugese Portimonense. Overall, he made 75 appearances in the French second division, he played in 22 matches in the English second-division and 11 times in the Portugese top league. Welcome to Loki!
DVSC signed Bence Batik. The 30-year-old player can be deployed as a key figure both in defense and in the midfield. Bence was born in Szeged and he hasn’t even turned 20, when he aroused the interest of Ferencváros. He spent successful years at FTC, MTK and later Honvéd, where he was almost always a regular player and collected several championship and cup medals.
Bence Batik played in 200 matches in NB I and scored 12 goals. In the last two years, he was a player of Puskás Akadémia. In 2023, he received an award for the most beautiful goal of the season.
Welcome to Loki!
DVSC signed the Austrian Maximilian Hofmann. The 31-year-old, former U21 centre-back arrived in Debrecen from Rapid Wien. He may be familiar to our fans as he has already played at Nagyerdei Stadium during the second leg of the Conference League qualifier against Rapid.
Maximilian Hofmann was born in Vienna, where he was raised at the academy of Rapid Wien. In this season, he played in 16 matches in the Austrian Bundesliga, the Conference League, the Europa League qualifier as well as the Austrian Cup. Over the course of his senior career, he has made 191 appearances for Rapid in the Austrian first division. His experience is highlighted by the fact that he has played in 23 matches in the Europa League group stage, scoring 3 goals in those games.
Thus, an excellent player has joined our team. Welcome to Loki!
DVSC signed for 2.5 years the 70-time capped Hungarian national team player, Ádám Lang, who is celebrating his 32nd birthday today. The 186 cm tall defender, who has had an impressive career and is a champion of Hungary, Romania and Cyprus, arrived in Debrecen from the Cypriot club Omonia Nicosia and could be a major asset for our team.
It’s worth reflecting on Ádám Lang’s career so far, as few Hungarian footballers can mention such achievements. He was born in Veszprém and made his debut in the second-division team of his hometown at a very young age. In 2012, he signed for Győr, in the colours of which he won the Hungarian championship in 2013. Afterward, he moved to Videoton, earning a silver medal in the league, and in 2016, he signed for Dijon in one of Europe’s top five leagues, the French Ligue 1. In France, he made 22 appearances in the first division, including a stint at Nancy, before moving to CFR Cluj in Romania. With CFR, he became champion in 2018/19, then signed for the Cypriot Omonia Nicosia, in the colours of which he made more than 100 appearances in recent years. He won the championship with Omonia in 2021 and the cup in 2022 and 2023. From now on, he will strengthen DVSC.
We should also mention Ádám Lang’s career as a Hungarian national team player. It might be fate that he made his debut in the senior national team at Nagyerdei Stadium in 2024. He started the game against Denmark, which ended in a 2-2 draw. In total, he has already made 70 appearances for Hungary (a number achieved by notable players such as Tibor Nyilasi and József Kiprich) and scored 2 goals. As Balázs Dzsudzsák’s teammate, he way a key player of the Hungarian team that reached the round of 16 at the 2016 European Championship, playing in every match. He was also on the pitch during the 2024 European Championship, playing against Switzerland.
All in all, Debrecen will be the stop of a truly successful career. Ádám Lang can help DVSC a lot with his incredible international experience. Welcome to Loki!
Sándor Tamás visszavonulása után rövid ideig a DVSC csapatkapitánya volt, majd ezt a titulust Kiss Zoltán vette át. Anno nem volt könnyű helyzetben, amikor az első csapat ajtaján kopogtatott, hiszen több jó jobb oldali védője és középpályása volt a Loki-nak, de helyet követelt magának. A jobb oldali védő posztjáról indulva sokszor húzta meg az ellenfél védelmét, és pontos beadásaiból számtalan gólt szereztek játékostársai. Többszörös utónpótlás-válogatott.
Már születésekor megpecsételődött a sorsa, hiszen a futballista édesapa és a kézilabdás édesanya második gyermekeként esélye sem volt a sport nélküli életre. A labda szeretetét testvére is nyomatékosította benne, aki a dekázását éppen Csaba kiságya mellett próbálta tökéletesíteni (ez olyan jól sikerült, hogy az 1990-es évek elején Lajos is a Loki első csapatát erősítette). Innen már nem volt visszaút. Az első lépéseket a labdában botladozva tette meg, már kisgyerekként is csak „focilabdát” kért ajándékba, és az általános iskola alsó tagozatának minden szabad percét a játszótéren – a grundon – töltötte, ahol góllövés közben bajnoknak és verhetetlennek érezte magát.
Pályafutásában az első jelentős fordulat a Hunyadi János általános iskola sporttagozatába kerülés volt, ami automatikusan azt jelentette, hogy a DSI igazolt labdarúgója lett. Ez az időszak meghatározó volt életében. Ekkor került Herczeg András keze alá, amit a mai napig nagy szerencsének tart. Nagyon fontos volt számára a családja támogatása is. Szülei a hazai és idegenbeli meccseken jelenlétükkel biztatták, míg bátyja a külföldi tornákon való részvételét többször anyagilag is segítette.
Az Irinyi gimnáziumról viszont felemás emlékei vannak. Hiába nyert az iskola csapataival négy év alatt öt diákolimpiát, valamint a duisburgi diák vb-n bronzérmet, a sportigazgató (talán irigységből) mégsem engedte érettségire. Történt ugyanis, hogy az utolsó félévben már rendszeresen az első csapattal tréningezett, így a (igazolt) hiányzásai meghaladták a megengedett óraszámot. Hiába várt az elért sikerek elismeréseképpen egy kis toleranciát, nem kapta meg, nem tehetett záróvizsgát az osztálytársaival együtt, de az elérhető sportsikerek enyhítették a fájdalmát. Ekkor már túl volt az NB I-es premieren: 1996. október 15-én a BVSC elleni hazai 1-4 alkalmával mutatkozott be a legjobbak között, de a mérkőzést követően sokak bánatára Garamvölgyi Lajos beadta felmondását. A debütálás miatt érzett örömét a csapattársaival nem tudta megosztani, ugyanis mindenki síri csendben ült az öltözőben.
Ezek után kisebb-nagyobb szerepeket kapott Dunai Antaltól, majd kettős igazolással az 1998-as esztendőt Hajdúszoboszlón töltötte. A másodosztályban végigjátszott egy év pozitívan hatott a teljesítményére. Önbizalommal feltöltődve került vissza a DVSC-hez, ahol akkor ismét „Gara” ült a padon. Ő ismerte a képességeit és egyre több lehetőséget adott az akkor húszesztendős Bernáthnak. Tavasszal több bajnokin is szerepet kapott és az első MK-győzelemben is részt vállalt, bár a döntőn nem szerepelt.
Ezek után újabb célokat tűzött maga elé. Elérhető közelségbe került számára a bajnoki cím, a válogatott, és a légióskodás is. 2003 nyarán a belga Royal Antwerp profija lett. A mindenkit megszédítő külföld az ő ítélőképességét is elhomályosította. Nem tájékozódott kellőképpen, így csak később jött rá, hogy rossz döntést hozott. Olyan körülményekkel kellett megbirkóznia, ami nem volt méltó a korábbi KEK-döntős alakulathoz. Előfordult, hogy mindenki saját maga mosta a felszerelését a rendezetlen mosodai számlák miatt, vagy olyan is, hogy az egyik edzőváltás után egy szerb származású belga taxisofőr lett a trénere, aki „természetesen” az elnök haverja volt. Nem csoda, hogy az első három hazai meccsükön egyaránt 4-0-s vereséget szenvedtek. Fél év alatt így is játszott tíz meccsen, de télen „közös megegyezéssel” szerződést bontott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az addig Belgiumban keresett pénzét vissza kellett fizetnie a klubnak, akik így hajlandóak voltak elengedni.
Szerencsére jókor jött Szima Gábor elnök hívó szava, ezért a 2004-es év már ismét a DVSC-ben találta. Játszott az FC Bruges elleni UEFA-kupa meccseken és az év végén ismét bronzérmet szerző csapatban is. Majd következett a 2004/2005-ös szezon és az első bajnoki aranyérem. Kissrácként erre vágyott a legjobban, de mivel keveset tudott hozzátenni az elsőséghez, nem volt felhőtlen az öröme. A második és harmadik aranyérmet azonban már teljesen magáénak érezte, mert ebben az időszakban kisajátította a jobbhátvéd posztot a Lokiban.
A nemzeti csapattal sajnos nem volt ilyen szerencséje. Kétszeres liga-válogatottnak vallhatja magát, de a legjobbak között nem sikerült bemutatkoznia. Talán kevesen tudják, de a Németország ellen 2-0-ra megnyert meccsen (még Lothar Matthäus kapitánysága idején), a pályára lépése előtti pillanatban fújták le a mérkőzést. Ez még mindig tüske benne, mert az itthon játszóknak jelenleg kevés az esélyük a válogatott meghívóra.
2008 tavaszán aztán hatalmas megtiszteltetés érte. A játékosok titkos szavazásán – Sándor Tamás mögött – ő lett a csapatkapitány-helyettes. Nem volt azonban minden felhőtlen. Talán a túlzott elvárás miatt, de többen kikezdték a produkcióját. Azt mondták rá, hogy nincs konkurenciája, és ezért elkényelmesedett. Kevesellték a felfutásait és a pontos beadásait is. Berni úgy véli, mivel a rengeteg sérülés miatt a hátvédsor összetétele hétről-hétre változott, a biztonságot kellett szem előtt tartani. A feltörekvő fiatalok pedig mindig jobb játékra ösztönzik, mert a helyét egyelőre nem akarja átadni senkinek sem. Tudja, hogy rutinos debreceniként felnéznek rá a többiek és lehet, hogy a csapat összefogása, fanatizálása is az ő feladata lesz.
Szintén korszakos egyéniség volt Debrecenben apósa: a nyolcvanas évek DMVSC-játékosának, a kilencszeres válogatott jobbhátvédnek, Paróczai Sándornak a lányát vette feleségül. Talán véletlen, hogy mind a ketten ugyanazon a poszton szolgálják (szolgálták) a Lokit, de mindenképpen érdekes. Csaba sokszor beszélget mérkőzés-szituációkról „Parókával” és általában meg is fogadja a tanácsait. Játszani nem látta őt, de az újságokból merített információk és a szurkolók nosztalgiázása alapján büszke arra, hogy a veje lehet.
A futballpályáról is van példaképe. Játszott Andrea Pirlo, Simao Sabrosa és Jay-Jay Okocha ellen, de a legnagyobb kedvence az olasz Roberto Baggio volt, és szerencsésnek tartja magát, hogy egy csapatban játszhatott Sándor Tamással. A maradék szabadidejében szívesen hódol a horgászszenvedélyének is, ilyenkor teljesen ki tud kapcsolódni, és rendezni tudja gondolatait is.
A mátészalkai születésű védő profi pályafutását a DVSC-nél kezdte. Az 1996/1997-es szezonban mutatkozott be az NB I-ben. Abban az idényben mindössze egy bajnoki mérkőzést játszott, a következő években azonban egyre több alkalommal kapott szerepet.
A 2000/2001-es idényt már légiósként kezdte, az ukrán Dinamo Kijev szerződtette. Első ottani évében csak a bajnokságban játszott, ám a következő évad meghozta az igazi áttörést, mivel az európai kupaporondon is bemutatkozhatott. Az UEFA Bajnokok Ligája selejtezőjének 3. fordulójában a román FC Steaua Bukarest ellen a párharc első mérkőzésén Valerij Lobanovszki vezetőedző az 59. percben cserélte be. A mérkőzést 4–2-re nyerték, az 1–1-es végeredménnyel zárult visszavágót már kezdőként játszotta végig. A csoportmérkőzések során háromszor lépett pályára, ebből egyszer a kezdőcsapat tagjaként.
A Dinamónál töltött időszaka során érte el legnagyobb sikereit, a Bajnokok Ligája és UEFA-kupa szereplések mellett kétszer volt bajnok, egyszer ezüstérmes, egyszeres kupagyőztes és kupadöntős.
A 2003/2004-es idényben kölcsönbe a szintén ukrán FK Arszenal Kijevhez került, majd a szezon végeztével elhagyta a klubot, de Ukrajnát is. A holland Roda JC csapatához szerződött, ahol meghatározó játékos lett. Másfél éves ottléte alatt összesen 38 bajnokin játszott. Gólszerzésben is ezen időszakában volt a legaktívabb jobbhátvéd létére: a 2004/2005-ös bajnokságban 6, míg a következő őszi szezonjában 2 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába.
Jó teljesítményére az osztrák FC Red Bull Salzburg is felfigyelt, így a 2005/2006-os idény felénél, a téli átigazolási időszakban hozzájuk igazolt. Ismét játszhatott európai kupamérkőzést, több alkalommal pályára lépett mind a Bajnokok Ligájában, mind az UEFA-kupában. 2009 nyarán lejáró szerződését azonban nem hosszabbította meg, így került a játékos ismét Debrecenbe, hogy segítse a hajdúságiakat a nemzetközi szereplésben.
Bodnár László 46-szoros válogatott. A nemzeti együttesben 2000. október 11-én mutatkozott be a 2002-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőinek keretein belül Litvánia ellen. A 82. percben cserélte be Bicskei Bertalan, az akkori szövetségi kapitány. Utána évekig stabil kerettag volt.
Jelenleg Kisvárdán, az utánpótlásban egyéni képzőként is dolgozik.
