OTP Bank Liga 2024/2025

A Loki az élvonaltól, Tőzsér a játéktól köszönt el

„Most, vagy soha!” – hangulatban készült csapat és szurkoló egyaránt a DVSC szombati bajnoki zárómérkőzésére, melynek tétje az élvonalban maradás volt.  Igazi nyárias időjárás és óriási érdeklődés várta a csapatokat. A szurkolókra nem lehetett panasz, sőt rajtuk kívül is több százan voltak olyanok, akik ebben a szezonban előszőr, de éppen jókor jöttek ki a stadionba, hogy a város illusztris csapatát lelkesítsék.

Délelőtt a Loki drukkerek a napra pontosan öt éve elhunyt vezérük, Komáromi Gábor emléke előtt tisztelegtek koszorúzással és kispályás tornával, majd ők adták meg a szurkolás sava-borsát délután, a mérkőzésen. A Loki-ból a besárgult Varga Kevin és az „elpirult” Bódi Ádám hiányzott, a kapuban pedig Kosicky foglalta vissza a helyét. Mielőtt a találkozó elkezdődött volna, Róka Géza cégvezető egy díszes kupával búcsúztatta el csapatkapitányunkat, Tőzsér Dánielt, aki pár hete jelentette be visszavonulását az aktív játéktól, és tegnap ezt a fogadalmát be is váltotta.

Danit a kezdő sípszó előtt videófelvételen jelenleg is világklasszisnak számító, egykori játékostársai köszöntötték. Harmincöt éves csapatkapitányunk 11 éven át öt bajnokságban mutatta meg kivételes képességeit, fantasztikus lövő erejét, gólerősségét. A Bajnokok Ligájában is szerepelt belga Genkben olyan nagyra tartották a tudását, hogy a Lokihoz hasonlóan kapitánynak választották. Több, mint harmincszoros magyar válogatott, nemzetközileg is elismert futballistától köszöntünk el, akinek hasonló sikereket kívánunk civil életében is.

Első félidő:

17.perc: Osváth erőszakosan lerázta magáról Kundrákot, jobbról meredeken beadott és az érkező Könyves Bényei és Szatmári között a háló bal oldalába fejelt. 0-1.

21.p.: Kundrák-Adeniji-Szécsi volt a labda útja, utóbbi a nigériai támadónkat kiugratta, de a paksi kapus bravúrral mentett szögletre.

27.perc: Adeniji lapos lövését a vetődő Rácz a bal kapufa mellé öklözte ki szögletre.

43.perc: Meredek ívelés után Kinyik adott középre az ötösön, de a három bevetődő paksi védő szögletre mentett Szécsi elől. Az ellentámadásban a paksiak 3:1 arányú létszámfölénybe kerültek, de Hahn közeli lövését Kosicky bravúrosan kiütötte.

Az esetnél a visszafutó Szécsi mindent megpróbált, hogy közbelépjen, épphogy lemaradt a paksi támadótól, közben ütközött Kosickyvel és ápolni kellett.

Második félidő:

62.perc: a csereként beállt Böde indította Könyvest jobbra, akinek lövésébe Pávkovics belépve mentett szögletre.

75.perc.: nagyszerű, hosszú indításra Trujic csapott le, a kifutó kapus a labdát elvétette, támadónk megkerülte őt és 14 méterről, szögből úgy küldte hálóba a játékszert, hogy Szélpál már csak beljebb segítette. 1-1.

84.p.: Balogh 17 méterről, középről megeresztett lövését Kosicky ütötte ki szögletre.

93. perc: Tőzsér szöletét Szatmári kezelte le és lövése a bal kapufát eltalálva ment ki szögletre.

94.perc: Trujic lövése visszapattant Ferenczihez, akinek ballábas bombája a felső lécről vágódott le a gólvonalra.

Értékelés:

Érezhető feszültséggel, de veszélytelen szabadrúgásokkal és szögletekkel telt el az első negyedóra. A különbség csak az, hogy most a kiesés elkerülése volt a tét, míg tavaly, hasonlóképp a két csapat közötti zárómeccsen, számunkra a bronzérem.

Egykori játékosaink , Osváth és Könyves „bosszúja” góllá érett, de ahhoz a debreceni védők megingása is kellett. Négy perc múlva Adeniji egyenlíthetett volna, de Rácz megmentette a hálóját. Később Adeniji ismételt, de akkor is szöglet lett belőle. A Paks az első félórában adódó egyetlen helyzetét kihasználta, míg nekünk sajnos hármat sem sikerült. Óriási volt a hazai nyomás, a Duna-partiak a felezővonalon szinte át sem jutottak. Aztán annyira gólt szerettünk volna rúgni, hogy szinte mindenki a paksi 16-os környékén maradt, de szerencsére a paksiak a létszámfölényes helyzetüket nem tudták kihasználni Kosicky bravúrja miatt.

Rosszul kezdődött a második félidő. A többi mérkőzés állásából kiderült, hogy nekünk már a döntetlen is kevés lenne a bennmaradáshoz, mindenképpen győzni kell! Azaz legalább két gólt lőni, de egyet sem kapni! Sajnos Szécsi sem tudta folytatni a játékot, a szünet után kettőt is cserélnünk kellett. A másik csapatnál pedig egy felvágódó cipőtalptól fejsérülést szenvedett Sajbán ment idő előtt zuhanyozni.

Ahogy teltek a percek, a Paks annál nyugodtabb lett és egyre több támadást szervezett a fejben már fáradni látszó Lokival szemben. A közönség ébresztőt követelt, de érezni lehetett, hogy a fiúkban már fogytán a testi és lelki erő.

Mire váratlanul Trujic került helyzetbe, és szemfüles góllal egyenlített. Pokoli utolsó negyedóra következett. A közönség és a csapat is tartalék energiáit mozgósítva rákapcsolt, mindent egy lapra feltéve. A szurkolók űzték-hajszolták a mieinket, de sajnos ezúttal Fortuna is elpártolt tőlünk Szatmári, majd Ferenczi kapufájánál.

A Loki 27 év után kiesett az élvonalból, és augusztustól a másodosztályban szeretné kiharcolni a visszajutást az NB-I-be. Sajnos az utolsó mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, és ezt a mérkőzés után méltánytalan jelenetek közepette a legvérmesebb szurkolók is szóvá tették. Sajnos így ért véget Tőzsér Dániel játékos pályafutása, aki könnyekkel küszködve intett búcsút a közönségnek.

DVSC-Paksi FC  1-1 (0-1)

Debrecen, Nagyerdei Stadion 9400 néző, vezette: Berke (Buzás, Theodoros)

DVSC: Kosicky –   Kinyik, Szatmári, Pávkovics – Bényei, Kusnyir, Tőzsér, Ferenczi – Kundrák, Szécsi – Adeniji. Vezetőedző: Kondás Elemér.

Paksi FC: Rácz – Osváth, Szélpál, Gévay, Szabó – Windecker, Balogh – Hahn, Bertus, Könyves – Sajbán. Vezetőedző: Osztermájer Gábor.

Csere: Szécsi h. Trujic és Bényei h. Milunovics a szünetben, Kundrák h. Haris a 68.p., Kusnyir h. Garba a 80.p., illetve Sajbán h. Kulcsár az 53.p., Hahn h. Böde és Bertus h. Szakály a 60.p, könyves h. Haraszti a 79.p.,

Gólszerzők: Trujic a 75.p. (1-1) illetve Könyves a 17.p. (0-1),

Sárgalap: Kundrák (buktatásért) a 25.p., Kinyik (buktatásért), a 49.p, Haris a 69.p., illetve Osváth (buktatásért) a 42.p., Rácz (időhúzásért) a 87.p., Balogh (reklamálásért) a 91.p.

Csubák Zoltán

Foto: Derencsényi István