Published: 2019.05.22.
Remek szezont tudhat maga mögött a DVSC középpályása, Bódi Ádám, aki szinte az egész bajnokságban húzóembere volt az együttesnek, ráadásul sokszor jó játék mellett gyönyörű gólokkal vette ki a részét a sikerekből. Teljesítményére többen felfigyeltek, így a 2018/2019-es szezon végén ő kapta a megtisztelő Zilahi Zoltán vándordíjat.
– Nagyon szépen köszönöm ezt az elismerést, bár az, hogy én kaptam meg, a csapatnak is köszönhető. A társaim is kellettek hozzá, hogy ilyen eredményes legyek. Örültem neki természetesen, és ennek megfelelően próbáltam teljesíteni a Paks elleni szezonzárón is. Tudtuk, hogy nagy elvárások vannak felénk, de magunkkal szemben is nagy célokat állítottunk. Végül sikerült megszereznünk a harmadik helyet. Igaz, szerencsénk is volt, hisz az utóbbi fordulókban vesztettünk pontokat, de az üldözőink is, így a mi kezünkben volt a sorsunk az utolsó mérkőzésre. Úgy gondolom, senkiben nem hagytunk kérdőjelet. Igaz, az első játékrész után kissé visszaállt a meccs, de 4-1 után inkább már örömünnep zajlott a pályán is – nyilatkozta Bódi Ádám. – A szezon elején nem gondoltuk, hogy elérjük a harmadik helyet, így természetesen nagyon boldogok vagyunk. A paksi összecsapás előtt beszéltük az öltözőben, hogy 32 forduló van a lábunkban, ha eddig ott tudtunk lenni a dobogó harmadik fokán, most már mindenképp szeretnénk megtartani. Sokat küzdöttünk végig, mint mondtam, voltak szerencsés találkozóink, de magabiztos sikereink is. Összességébe véve úgy gondolom, kihoztuk a maximumot a szezonból. Emellett nagy szó volt, hogy ilyen sokan buzdítottak minket a Paks ellen a helyszínen. Bízom benne, a jövőben sem lesz ez másképp.
A DVSC a Paks felett aratott 4-1-es sikerrel tehát elérte a nemzetközi kupaszereplést érő helyezést, így júliusban ismét Európa-liga selejtezőt játszhat. Bódi Ádám számára nem lesz ismeretlen terep, hisz hajdúsági évei alatt számos selejtezőt játszott már, ráadásul csoportkörben is szerepelt.
– Hála Istennek elmondhatom a debreceni pályafutásomról, hogy amikor itt játszottam, minden évben ott voltunk Európában, ráadásul csoportkörben is szerepeltem már Herczeg Andrással. Sikeres éveket töltöttem a cívisvárosban, és ahhoz szoktam hozzá, hogy minden évben kiléptünk az európai kupaporondra. Nem szeretnék olyan csapat tagja lenni, amely nem a dobogóért harcol. Elmondhatom, hogy a Lokival szerencsére sok bajnokságot, Magyar Kupát, Szuperkupát nyertem, és örülök, hogy ezzel a fiatal csapattal, és Herczeg Andrással a padon ismét sikerült érmet szerezni. Úgy vélem, olyan együttes a DVSC, amely folyamatosan lépeget előre. Tudjuk, hogy van még miben fejlődnünk, hisz sokszor szertelen a gárda játéka, ráadásul ezt Európában még jobban megbüntetik az ellenfelek. Ezen lesz mit dolgoznunk a nyáron, de a rövid pihenő után azon leszünk, hogy maximálisan felkészüljünk az előttünk álló megmérettetésekre. Nyilván szeretnénk minél tovább jutni, és álom lenne a csoportkör, amelyhez természetesen szerencse is kell, de ha fordulóról fordulóra figyelünk, bármi megtörténhet.
HB