Rangadóval zárult az OTP Bank Liga 21. fordulója, ugyanis két, dobogóért küzdő gárda csapatott össze egymással a Nagyerdei Stadionban. A meccs előtt a DVSC-TEVA mindössze egy ponttal előzte meg a vendég Diósgyőrt, ezért is lett volna fontos a győzelem. Így voltak ezzel bizonyára a borsodiak is, akik ráadásul javítani is akartak, hiszen tavasszal még nem sikerült nyerniük egyetlen bajnokit sem.

Számunkra remekül kezdődött a találkozó, hiszen már a 3. percben vezetést szereztünk Tisza Tibor révén. Utána azonban inkább a vendégek játszottak mezőnyfölényben, bár ez meddőnek bizonyult. A 19. percben ismét a Loki előtt adódott lehetőség, Tisza majdnem megszerezte a második gólját, ám lövését ezúttal védte Rados. Innentől már a mieink irányítottak, és újabb helyzeteket teremtettek a DVTK kapuja előtt. Aztán megint leült kicsit a meccs, hosszú ideig semmi nem történt a pályán, közvetlenül a szünet előtt azonban Sidibe nagy helyzetbe került, de fejese a léc fölé ment.

A pihenőt követően is a DVSC-TEVA játéka dominált, volt több ígéretesnek tűnő akcióink, míg a DVTK szinte semmilyen veszélyt nem jelentett. Ha néha eljutottak a kapunk közelébe, akkor is minden lövésüket blokkolták védőink. A 80. percben a Loki közel állt ahhoz, hogy növelje előnyét, de Sidibe beadását Mihelic centikkel mellé lőtte. A végén a DVTK előtt is adódott egy nagy lehetőség, de Novakovics védte a közeli lövést, majd nálunk Balogh Norbert hagyott ki egy ordító ziccert, fiatal támadónk a lécre lőtt. Maradt tehát az 1-0, és továbbra is harcban vagyunk a dobogóért.

Rangadót játszott a DVSC-TEVA ma este a Nagyerdei Stadionban. Az OTP Bank Liga 19. fordulójának záró mérkőzésén az Újpest FC volt az ellenfél, és ugyan a lila-fehérek négy hellyel állnak mögöttünk a tabellán, a két együttes összecsapása mindig rangadónak számít. Mindegy, hogy ki milyen formában futballozott korábban, mennyi hiányzó van a keretekben, rendre izgalmas, szoros találkozókat vívunk a fővárosiakkal. Az előző bajnokságban ugyan oda-vissza nagyarányú győzelmet arattunk, de azt megelőzően az Újpest sokszor tört már borsot az orrunk alá, és ősszel is kikaptunk tőlük 1-0-ra. A Loki azonban most remek formában van, ráadásul nőnap alkalmából a hölgyek ingyen jöhettek be a Nagyerdei Stadionba, ami plusz pikantériát adott a találkozónak.

Az első perctől mezőnyfölényt harcolt ki a Loki, a 3. minutumban Mihelic lövésénél Balajczának már védenie kellett, majd pár perccel később Jovanovic bal alsóba tartó labdáját fogta a vendégek kapusa. A 11. percben Mihelic ígéretes helyről végezhetett el szabadrúgást, Balajcza ezúttal is nagyot védett. Kimaradtak a helyzetek, és egy gyors kontra után majdnem vezetést szerzett az újpesti alakulat: a vendégek a félpályánál labdát szereztek, majd Suljic a kifutó Novakovics mellett az üres kapu mellé lőtt centikkel. Ettől megjött a lilák önbizalma, bátrabban támadtak, így még élvezetesebbé vált a meccs. De nem csak ezért, hanem mert a Loki időnként igen látványos akciókat vezetett, ami a közönség tetszését is elnyerte. Kiegyenlített küzdelem folyt a félidő vége felé a pályán. Talán az Újpest valamivel többet birtokolta ekkor a labdát, de a DVSC-TEVA gyors ellentámadásokat indított.

A szünet után Verpecz István futott ki a pályára Nenad Novakovics helyett, ugyanis a szerb kapusunknak egy ütközésnél a fejébe könyököltek, és eléggé szédült, ezért inkább nem folytatta.

Az 51. percben nagy Loki-helyzet maradt ki, Tisza Tibor több embert is kicselezve jutott egyre közelebb a kapuhoz, majd lőtt, a labda a bal kapufa mellett suhant el. Jó iramú, izgalmas mérkőzés alakult ki, mindkét csapat felvállalta a támadójátékot. A nagyobb lehetőségek mégis inkább a mieink előtt adódtak. A végére beszorult az Újpest, hosszú percekig nem tudott kijönni a kapuja elől. Nagy energiát mozgósítottunk a győztes gól megszerzése érdekében, de egy kontrából mégis majdnem az Újpest talált be. Nagyon izgalmas volt a vége (és amúgy az egész meccs), mindkét csapat megszerezhette volna a győzelmet, ehhez a DVSC közelebb állt, ám nem született gól.

Rangadóval fejeztük be a bajnoki évet, hiszen a tabella második helyén álló MTK-t fogadtuk a Nagyerdei Stadionban. A két csapat első meccsén egy kiegyenlített találkozón a 90. percben szerzett Horváth Zsolt-góllal a kék-fehérek gyűjtötték be a három pontot, és azóta is magabiztosan menetelnek. Mindössze négy vereséget szenvedtek 16 forduló alatt, a többi találkozójukat megnyerték, így tetemesnek mondható előnnyel állnak az ezüst pozícióban. A Loki azonban menetel mostanában, sorra nyeri a meccseit, és egy győzelemmel nagyon közel került volna a dobogó.

A mérkőzés egyperces gyászszünettel kezdődött, ugyanis életének 71. évében, súlyos betegség után elhunyt Varga István, az egykori világválogatott kézilabdázó, a hetvenes évek Debreceni Dózsájának klasszis átlövője, a világ akkori egyik legjobb játékosa. Nagyon jó ember volt, őszinte részvétünk a családnak!

Második hely ide, vagy oda, az MTK bizony a biztonságos játékot helyezte előtérbe, és öt védővel állt fel ellenünk. Támadásnál ugyan változott a vendégek felállása, de erre ritkán adódott lehetőségük. A 11. percben tehetetlen voltak, ugyanis Varga József hatalmas gólt akasztott, jó 25 méterről lőtt, a labda a lécről pattant a hálóba. Öt perccel később akár kettővel is mehettünk volna, Tisza Tibor szabadrúgása után Sidibe alig fejelt mellé, a szenegáli csatár később betalált, de les miatt nem adták meg. Sokkal jobban játszottunk, mint a kék-fehérek, akik alig-alig értek labdába. Ritkán indítottak egy-egy kontrát, de a kapunk közelébe érve nem tudtak mit kezdett a hazai védelemmel. Folyamatosan mentünk előre, kis szerencsével Varga József mesterhármast is szerezhetett volna.

A szünetet követően is Loki-fölény jellemezte a játékot, bár az MTK már többet támadott, de továbbra sem jelentett veszélyt. Nem úgy a hajdúságiak, akik előtt több nagy lehetőség is adódott. Mégis egyenlíteni tudtak a vendégek, egy eladott labdából gyors támadást indítottak, amit Pölöskei góllal fejezett be, pedig előtte Verpecz nagyot védett, de a kipattanót már berúgta az MTK játékosa. Szinte egykapuzás ment ezután, nagyon beszorítottuk a vendégeket, akik foggal-körömmel védekeztek. Nagy volt a küzdelem, a hajtás és hatalmas helyzeteket hagytunk ki. A 81. percben aztán végre visszaszereztük a vezetést, Tiszát buktatta Vukmir a 16-oson belül. A büntetőt a sértett értékesítette, és ezzel 2-1-re megnyertük a mérkőzést.

Hosszú időt, több mint öt évet kellett várni, hogy a DVSC és a Nyíregyháza Spartacus ismét bajnoki mérkőzést játsszon Debrecenben. A két csapat utoljára 2009 őszén csapott össze a Nagyerdőn, akkor 3-1-es győzelmet arattunk. Abban a szezonban a piros-kékek kiestek az élvonalból, így csak kupamérkőzéseken találkozhattunk velük, egészen idáig. A Loki-Szpari meccsek nagy múltra tekintenek vissza. Az ősi riválisok számára nagyon nem volt mindegy, milyen eredmény születik, a párharcokból azonban rendre a „vasutasok” kerültek ki győztesen. A nyírségiek még soha nem nyertek NB I-es mérkőzést a cívisvárosban, eddigi három sikerüket hazai pályán tudták elérni, utoljára 15 éve nyertek a Loki ellen bajnokit.

A papírforma most is hazai sikert ígért, már csak a két csapat helyezését tekintve is. Nálunk Nenad Novakovics sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot. A szerb kapus még Győrben kapott egy erős rúgást a combjára. Hét közben úgy tűnt, vasárnapig felépül, ám biztonsági okokból végül nem került a keretbe. Verpecz István kezdett helyette, a kispadra pedig a mindössze 19 éves Slakta Balázs ült le.

A Nyíregyháza vezetőedzője, Mátyus János defenzív taktikát talált ki a Loki ellen, többségben voltak a védekező típusú játékosok, így próbálták megnehezíteni a mieink dolgát. Ennek ellenére a 12. percben már a Debrecennél volt az előny, Sidibe fejelt a hálóba. Ezután változtatnia kellett a vendégeknek, többet is támadtak, ezáltal nagyobb terület nyílt a Loki előtt a támadásokra, és ezt igyekeztünk is kihasználni. A 26. percben már kettővel ment a DVSC-TEVA, miután Tisza Tibor a balösszekötő helyéről a hosszúba lőtt, majd nem sokkal később a csatár már a második gólját szerezte meg, ezúttal büntetőből volt eredményes. A szünet előtt a vendégek előtt szépítési lehetőség adódott, de Verpecz védte a közeli fejest.

A második félidőben is a DVSC-TEVA uralta a játékot. A 60. percben óriási Loki-helyzet maradt ki, Tisza Tibor passzáról Sidibe éppen csak lemaradt. Egy percre rá újabb ziccer, Tisza Tibor a kapusba lőtt. A 68. percben megfogyatkoztak a nyíregyháziak, miután Jánvári utolsó emberként lerántotta Szakály Pétert. Szinte már csak a vendégek térfelén folyt a játék, és a 73. percben újabb gólnak örülhettünk Ibrahima Sidibének köszönhetően. A 82. percben Mihelic állt még közel ahhoz, hogy a hálóba találjon, de szabadrúgésa a lécen csattant. A végén már kilenc emberrel futballozott ellenfelünk, mert Abdouramant is kiállították. A 92. percben Szakály Péter állította be a végeredményt, a csapatkapitány büntetőből talált be.

A DVSC-TEVA a kiesés ellen menekülő, de az utóbbi időben jó formában lévő újonc Dunaújváros együttesét fogadta a Nagyerdei Stadionban. Kondás Elemér nem volt könnyű helyzetben a csapat összeállításakor, hiszen meghatározó emberek bajlódnak sérüléssel – Szakály, Sidibe, Mészáros -, illetve eltiltás miatt Kulcsár Tamás sem állhat a szakmai stáb rendelkezésére. A csatárt legutóbb Pápán állították ki könyöklés miatt, és négy meccsre tiltották el, vagyis idén valószínűleg már nem léphet pályára NB I-es meccsen.

Még egy perc sem telt el, amikor nagy lehetőséget alakított ki a Loki, Varga József indítása után Tisza Tibor hétméteres lövését védte bravúrral Nagy Gergely. Hatalmas mezőnyfölényben játszottunk, de negyedóra után már a Dunaújváros is el-eljutott a kapunk közelébe, igaz, nem jelentett veszélyt, mert mindig időben megállítottuk a támadásokat. A 22. percben újabb hatalmas Loki-helyzet maradt ki, Volas baloldali beadás után előbb Tisza, majd Jovanovic próbált kapura lőni, de mindkét lövést blokkolták. Sok helyzetünk volt, sorra végeztük el a szögleteket is, de nem sikerült a kapuba találni. Az első félidő hajrájában már Novakovicsnak is volt bravúrja, Petneházi lövését hárította.

A második félidőt is nagy Loki-fölény jellemezte, és a 60. percben végre góllá érett a sok lehetőség: szöglet után Máté Péter kotorta hálóba a labdát. Ezután is főleg a vendégek térfelén folyt a játékot, további helyzeteket alakított ki csapatunk, és a 79. percben már kettővel ment a Loki, amikor újabb bal oldali szöglet után Brkovics fejelt a hálóba, és ez volt a meccs utolsó találata. A végén a 19 éves, saját nevelésű játékosunk, Bereczki Dániel is beállt, pályafutása során először az NB I-ben. A hosszabbításban majdnem gólt is szerzett, illetve Mihelic szabadrúgásból a kapufát találta el.

A múlt heti, Videoton otthonában aratott 2-1-es győzelmet követően a DVSC-TEVA együttesére újabb rangadó várt, hiszen a Ferencváros látogatott a Nagyerdei Stadionba. A fehérvári siker lélektani szempontból is nagyon fontos volt csapatunk számára, így érhetően a héten jó hangulatban telt a felkészülés a mai megmérettetésre. Hazai pályán amúgy is jól megy a zöld-fehérek ellen, akik ráadásul az idei szezonban enyhén szólva sem brillíroznak idegenben, két győzelem mellett már négyszer is vereséget szenvedtek otthonuktól távol. Ez persze nem jelentette azt, hogy könnyű összecsapás vár a hajdúságiakra, hiszen minden meccs más.

A mérkőzés előtt csapatkapitányunk. Szakály Péter saját 55-ös számú mezével köszöntötte édesapját, Szakály Gyulát 55. születésnapja alkalmából.

Kezdetben a középpályán folyt a küzdelem, jó ideig nem forogtak veszélyben a kapuk. Inkább a Ferencvárosnál volt a labda, de a vendégek nem tudtak mögénk kerülni. A 15. percbe azonban egy kiugratást követően Ugrai iramodott meg a labdával, majd megelőzve egy védőt 15 méterről a hálóba lőtt, ezzel vezetett a Ferencváros. Ezután kezdtünk fokozatosan magunkra találni. Brkovics fejese és Bódi szabadrúgása veszélyes volt, de Dibusz Dénes mindkétszer védeni tudott. Félóra után megint az FTC irányított. Sok hibával futballoztunk, eladtuk a labdákat, ugyanakkor a védelmünk elég stabil volt, így a vendégek nem találtak rajtunk fogást. A 41. percben Tisza Tibor került nagy helyzetbe, de Dibusz kezébe fejelt, majd az ellentámadásból Lamah centikkel lőtt a bal kapufa mellé.

A második félidőre már egy teljesen más Loki ment ki. Támadtunk, a játék áttevődött a Fradi térfelére, helyzeteink is voltak. Egyre inkább beszorítottuk a vendégeket, és az 56. percben Varga József fejes gójával egyenlítettünk. Nagy iramot diktáltunk, és nem kellett sokat várni az újabb gólra: Szakály Péter távolról bombázott a kapuba. Utána már inkább a biztonságra törekedtünk, de egy kicsit magunkra húztuk a zöld-fehéreket, akik ezt ki is használták, és a 79. percben egyenlítettek. Az utolsó tíz percben itt is, ott is akadtak helyzetek, de maradt a 2-2.