Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol s issza borát… – ezt a mondást bizonyára sokan ismerik, de talán annál vélhetően kevesebben tudják, hogy hazánk labdarúgó-válogatottjának első vidéki mérkőzését 1949. július 10-én, éppen Debrecenben, a régi Nagyerdei Stadionban rendezték. Az ellenfél nem más, mint Lengyelország alakulata volt, a két nemzet közti jó viszony pedig akkor is megmutatkozott.

A lengyel válogatott egyébként pontosan száz éve Magyarország legjobbjai ellen játszotta az első hivatalos mérkőzését, de a második világháború időszakát kivéve annak idején meglepően sokszor, szinte évente találkoztak a felek. Két nappal a lengyel-magyar barátság ünnepnapja után a nemzetek nagy múltú történelme március 25-én, csütörtökön tovább íródik, ugyanis az elsőszámú válogatott a lengyelek elleni budapesti találkozóval kezdi meg a 2022-es katari világbajnoki selejtező sorozatot. A mai meccs alkalmából a városunkban megrendezett magyar-lengyel összecsapásokat elevenítjük fel.

Hazánk válogatottja tehát 46 éven keresztül folyamatosan a fővárosban vívta meg a hazai küzdelmeit, ám Magyarország 268. hivatalos válogatott mérkőzése eltért a többitől, amely igazán emlékezetesre sikerült. Ellenfelünk már napokkal a találkozó előtt megérkezett a cívisvárosba, a debreceniek pedig remek házigazdaként igyekeztek minél több érdekesebb programot szervezni a csapatoknak. Az edzések után a labdarúgók többek között ellátogattak Hortobágyra, de volt olyan alkalom is, mikor közösen szalonnát sütöttek.

Napjaink szívfájdító, zárt kapuk mögött zajló mérkőzéseivel ellentétben azon a napon hihetetlenül nagy tömeg fogadta a csapatokat Debrecenben, az ország minden szegletéből érkeztek szurkolók. Az összecsapás hivatalos nézőszáma 28 900 fő volt, már jóval a délután hat órai kezdés előtt megtelt a lelátó.

A magyar egylet a Henni – Balogh II., Lantos, Bozsik, Börzsei, Lakat, Egresi, Keszthelyi, Deák, Puskás, Czibor összeállításban lépett ki a pályára, de a később világot verő Aranycsapatból ekkor már Grosics, Zakariás és Hidegkuti is szerepelt a nemzeti együttesben. A Sebes Gusztáv által irányított magyar válogatott azon a mérkőzésen hamar mezőnyfölénybe került és Deák révén megszerezte a vezetést. A 15. minutumban gyászszünet miatt aztán megszakították a találkozót, a néhány nappal az összecsapás előtt elhunyt Dimitrov elvtársra (a bolgár „Leninre”) emlékezett meg a publikum. Ezt követően még nagyobb fokozatra kapcsolt a hazai együttes, Egresi és Puskás Öcsi is eredményes volt, Deák pedig már a második találatát jegyezhette fel, akit a szünetben a lassú játéka miatt mégis megdorgált a vezetőedző. A debreceni rendezők minden gól után egy fehér héliumos léggömböt engedtek fel az égbe, ezt a látványt pedig tovább színesítette Deák, aki végül mesternégyest szerzett. Keszthelyi találatának köszönhetően egy óra elteltével már 7-0-ra vezetettünk, amit két lengyel gól követett, s végül Puskás állította be a 8-2-es végeredményt.

A magyar-lengyel derbik történetében ezen a mérkőzésen született a legtöbb gól. Az eredmény mellett a rendezéssel is mindenki elégedett volt, így Debrecen városa megmutatta, hogy Budapesten kívül, vidéken is lehet színvonalas válogatott találkozót szervezni. Hazánk nemzeti 11-e ezen kívül egyébként még 2000-ben játszott a lengyelek ellen a Nagyerdőn, az Oláh Gábor utcai pályán akkor 0-0-s döntetlen született.

Legjobbjaink eddig 20 alkalommal ünnepelhettek, 4-szer döntetlent játszottak, míg az ellenfél 8-szor örülhetett. A két nemzet mérkőzése mindig izgalmasnak ígérkezik, a bajnoki szünetben a hazai futballdrukkerek mellett természetesen a DVSC is szorít a válogatott sikeréért.

A Magyarország-Lengyelország zárt kapus vb-selejtező csütörtökön 20.45 órától kezdődik az új Puskás Ferenc Arénában.