Debrecenben töltötte az elmúlt hétvégét a DVSC labdarúgócsapatának egykori remek védője, Dajan Simac, aki három esztendőt húzott le piros-fehér szerelésben a 2010-es évek elején. A 39 esztendős korábbi futballista jó szívvel emlékszik vissza a cívisvárosban eltöltött szezonokra, ami nem is csoda, hisz alapember volt, 85 tétmérkőzésen (NB I, Magyar Kupa, Bajnokok Ligája, Európa-liga) 6 gól és 1 gólpassz fűződik a nevéhez. A Lokival egy bajnokságot és két kupát nyert Dajan Simaccal beszélgettünk, aki szép emlékekkel gazdagodott nálunk.

– Mi járatban voltál Debrecenben az elmúlt hétvégén?

– Elsősorban a főváros volt a Magyarországra való utazásom célpontja, ahol a Budapest Honvéd és az MTK akadémiáján jártam, ugyanis van egy saját ügynökségem. Amerikától kezdve Európán át egészen Afrikáig igyekszem keresni a tehetséges játékosokat, ebből állnak a mindennapjaim. Hétvégén volt egy kis időm a pihenésre, így a Hajdúságba is ellátogattam és a Nagyerdei Stadionban tekintettem meg a Katar-Portugália felkészülési meccset. Sok barátom van Debrecenben, most volt alkalmam találkozni velük is.

– Hogyan tekintesz vissza a DVSC-ben eltöltött három évre?

– Csodálatos élmény volt. Nagyszerű időszakot töltöttem a cívisvárosban, utólag bánom, hogy 2013-ban elhagytam a klubot. Fantasztikus meccseket játszottunk az Oláh Gábor utcai stadionban, ahol rendre telt ház előtt léptünk pályára. A csapattársaim közül szinte mindenkire barátként tekintettem, de nem titok, hogy Nenad Novakovic-csal ápoltam a legjobb viszonyt, sőt, azóta is a legjobb barátom. Jelenleg ő a görögországi éttermében dolgozik, én pedig Horvátországban élek a feleségemmel és két fiammal, de mindennapos kapcsolatban vagyunk. Az biztos, hogy fantasztikus csapatunk volt akkoriban. Ki kell emelnem Adamo Coulibaly-t, aki szerintem az NB I .legjobb játékosa volt azokban az években. Talán neki köszönhetőek azok az eredmények, amelyeket elértünk, de az egész társaság nagyon egyben volt. Emellett a védelem is rendkívül jól működött, Mészáros Norbival, Korhut Misivel és Nagy Zolival szinte hétfőtől péntekig együtt készültünk, így a meccseken nagyon jól megértettük egymást.

– Azóta is követed a csapat szereplését?

– Amióta eligazoltam, figyelem a gárdát. Boldog vagyok, hogy egy év másodosztályú szerpelés után ismét a legjobbak között szerepel a Loki, amelyet elég erősnek érzek az élvonalban való maradáshoz. Véleményen szerint jó a fiatal és idősebb, rutinosabb játékosok eloszlása a keretben, Dzsudzsák Balázs pedig egy rendkívül fontos láncszeme ennek a társaságnak. Nagyon örültem, amikor visszatért a nevelőegyesületébe.

Dajan Simac végezetül a Loki-szurkolóknak is üzent. – A saját bőrömön is megtapasztaltam, milyen érzés volt az Oláh Gábor utcai stadionban futballozni DVSC-játékosként. Most van egy gyönyörű létesítménye a gárdának, így kissé szomorú vagyok, hogy manapság kevesebben járnak a meccsekre. Ettől függetlenül bízom benne, hogy nő a szurkolók száma, mert tényleg megérdemli a csapat. Egy biztos, türelmesnek kell lenni. Idő kell a gárdának, de bízom benne, hogy idén meglesz a bennmaradás, és a DVSC idővel ismét a bajnoki címért fog harcolni.